A Zalaegerszeg nem tétlenkedett az új év első heteiben, ugyanis elsőként jelentette be, kiket is igazol a tavaszi szezonra erősítésként.
Egyikük az 51-szeres válogatott Sebők Vilmos, aki Magyarországon eddig csak az Újpest színeiben szerepelt az élvonalban, és most hat év légiós élet után Izraelből tért haza.

- Miért éppen Zalaegerszeg?
- Izraelből mindenképpen távozni szerettem volna, mert nem igazán váltak be azok az ígéretek, amik akkor éltek, amikor odaigazoltam. Nagy célokat tűzött a csapat elé a vezetőség, tisztességesen is erősítettek, de most, amikor eljöttem, már kieső helyen álltunk. Ráadásul még nem is kaptam fizetést az elmúlt fél évben, ezért közös megegyezéssel felbontottuk a szerződésemet, ami még hat hónapig élt volna. Szabadon igazolható voltam, és mivel külföldről nem érkezett olyan megkeresés, amit szívesen elfogadtam volna, ezért úgy döntöttem, hogy elfogadom a Zalaegerszeg ajánlatát. Nem volt sok választásom, mert komoly ajánlatot csak a ZTE tett elém itthonról. Heteken át a "nyomomban voltak", éreztem, hogy tényleg számítanak a játékomra, ezért végül igent mondtam nekik.
- Tulajdonképpen sok változás nem lesz az életedben, hiszen kieső helyen álló csapatból kieső helyen álló csapatba igazolsz... Hogyan látod, megmenthető a Zete?
- Mindenképpen, ez a csapat nem eshet ki. A vezetőség komolyan dolgozik azon, hogy megerősítse a gárdát, mellettem eddig Sebők Józsi és Tamási Zoli is a csapathoz igazolt, ami szerintem már eleve erősítésnek számít, és ha igaznak bizonyulnak azok a pletykák, miszerint Sumudicát és Waltnert is leszerződteti a klub, akkor tényleg nem lehet kérdéses a gárda biztos bennmaradása.
- Furcsa, hogy eddig még nem említetted az Újpest nevét... Nem is kerestek?
- Nem... Hat évvel ezelőtt, amikor kimentem külföldre, úgy terveztem, hogy egy napon, ha visszatérek Magyarországra, akkor ismét az Újpestben játszom majd. Rengeteget köszönhetek a liláknak, hiszen náluk lettem élvonalbeli labdarúgó, onnan kerültem be a válogatottba, bajnoki címet is szereztem velük, tehát tényleg rengeteg dolog köt a Megyeri útra, de azt hiszem ez fordítva is igaz. Éppen ezért - még ha csak informális érdeklődésről is lett volna szó - egy telefonhívás azért jólesett volna. Persze, nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy majd egyszer az Újpestben szerepeljek, mindenesetre jelenleg a Zalaegerszeg játékosa vagyok.
- Gyulay Zsolt állítólag azt mondta, hogy azért nem is kerestek, mert nem tudtak volna annyit fizetni, amennyit kértél volna...
- Én erről nem hallottam, de mint már mondtam, még ha nem is akartak leigazolni, azért felhívhatott volna valaki Újpestről, hogy élek-e még?
- Azzal, hogy hazatértél lezárult egy korszak az életedben? Értsd: befejezted a légióskodást?
- Nem... Úgy alakult, hogy most a ZTE játékosa lettem és itthon játszom, de ha megfelelő ajánlatot kapnék, akkor mennék. Benne is van a szerződésemben egy meghatározott összeg, amennyiért kötelesek elengedni, ha ajánlat érkezik értem.
- Említetted, hogy volt több külföldi ajánlatod a ZTE mellett. Mely csapatoknál bizonyult jobbnak a zalaiak által kínált szerződéstervezet?
- A német Bundesliga másodosztályából hívott két csapat, az Osnabrück és az Aachen, emellett volt egy görög érdeklődő is, erről viszont Tóth Norbi lebeszélt. Haza akartam jönni, tehát ezért döntöttem a ZTE mellett. Hat évet töltöttem külföldön, sokfelé játszottam és azt kell mondjam, hogy egyre rosszabbak a körülmények mindenfelé. Az igazán komoly csapatokat leszámítva, szerte a világon mindenhol van legalább egy vagy két olyan klub, ahol késve, vagy egyáltalán nem fizetnek, pereskedni kell, szóval nagy a "kupleráj". Ezzel az izraeli klubbal például sikerült megállapodnom: lemondtam a szerződésem szerint nekem még járó fél éves pénzről, ők meg kifizették nekem az eddig elmaradt béremet, és felbontották a szerződésemet.
- Itthon fogsz játszani, elvileg tehát jobban Lothar Matthäus szeme előtt leszel... Leszel még válogatott?
- Miért ne lehetnék? Nem gondoltam arra, hogy bármikor a közeljövőben lemondjam a válogatottságot. Harmincéves vagyok, hat évig játszottam külföldön, 51 alkalommal szerepeltem a válogatottban, és felveszem a versenyt akárkivel, és szerintem én is tiszta lappal kezdek Matthäusnál, mint bárki más.
- Esetleg németországi pályafutásod során találkoztál-e vele bármilyen mérkőzésen?
- Nem, éppen elkerültünk egymást. Amikor én kikerültem a Cottbusba, ő akkor igazolt a New York-i MetroStars csapatába, így nem találkoztunk. Az biztos egyébként, hogy a 150 német válogatottságából merített tapasztalata hatalmas lökést adhat majd a nemzeti tizenegynek a selejtezők során.