Katonaságnál

1943. A Brit Hadsereg tisztjeinek egy csoportja, mélyen behatolva az ellenséges
vonalak mögé, a történelem egyik legmerészebb akcióját hajtotta végre.

De ez most nem érdekes.

És most... Anglia békeidôben, 1970-ben:

- Jöjjön be! Mit akar?
- Szeretnék kilépni a hadseregbôl, uram.
- Te jó ég! Miért?
- Mert veszélyes.
- Micsoda?
- Emberek vannak odakint, puskákkal.
- Hogy?
- Igaziakkal, nem játékokkal! Mindenkinél igazi puska van. Némelyiknek tankja
  van.
- Watkins, ôk velünk vannak.
- Gránátok is vannak, meg géppisztolyok. Úgyhogy szeretnék kilépni, mielôtt
  megölnek.
- Watkins, csak egy napja szolgál a hadseregben.
- Tudom, de az emberek tényleg meghalnak, nemcsak tettetik. Egy fickó azt
  mondta, hogy ha háború van, el kell menni harcolni.
- Ez igaz.
- Hűha! Ha nagy az a háború, esetleg valaki megsérülhet!
- Watkins, miért lépett be a hadseregbe?
- A vízisízés és az utazás miatt. Nem az ölés miatt, uram. Rá is írattam a
  lapomra: "Ölés kizárva".
- Maga pacifista?
- Nem, csak gyáva vagyok.
- De rossz poén! Üljön le!
- Igen, uram. Rossz poén.
- Nagyon gyenge. Ez az egész jelenet butaság. Rosszul van megírva. Én vagyok
  itt a rangidôs tiszt, de még egyetlen humoros mondatom se volt. Leállítom a
  jelenetet. Vége.